Mi történik a konzultáción?
Bejegyzések,  Konzultáció,  Lelki egyensúly

Hogy mi történik a konzultáción a probléma megfogalmazása, a cél kitűzése és az eredmény megvalósítása között? 

A ‘Hogy mi történik a konzultáción?’ annyira gyakori kérdés, sőt minden előzetes konzultáción kérdés nélkül is nagyon-nagyon részletesen elmondom a kedves ügyfélnek, hogy mi- és hogyan fog történni. Most ezzel kapcsolatban az elme működéséről, a döntések születéséről mesélek.

Jóllét tudatosan és tudat alatt podcast

Hallgasd meg a bejegyzésem podcast változatát!

Ehhez egy picit be kell avassalak, elmondom: a ‘Minden fejben dől el’ mondat abszolút igaz. Azzal a kiegészítéssel, hogy fejben és szívben, a tudatalattink vezérlésével. 

Ugyanis a szervezetünk mindig az optimális működésre törekszik, azaz az a célja, hogy a leghatékonyabban használja fel a rendelkezésére álló energiánkat. 

“Olyan szituációkat és körülményeket alakítunk ki, amelyekkel (bizonyos szinteken) védjük testi-lelki jóllétünket. A valóságban azonban pontosan ezek azok a szituációk, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben előrébb jussunk.”

A tudatalatti feltárása a mély belső gyógyulásért – Vianna Stibal

Emellett minden erejével azon van, hogy biztonságban tartson bennünket. Ezt pedig támogatják egyfelől az automatizmusok (amik olyanok, mint a számítógépes programok, csak ezek bennünk futnak. Nyugi ez természetes, így működünk.), másrészt az életünk addigi eseményei, amelyekből valamiféle megállapítást vontunk le jellemzően egyáltalán nem tudatosan és ezt történetként meséljük magunknak-másoknak újra, meg újra, meg újra, meg újra…sok-sok éven keresztül. – A kiegészítés kiegészítése hogy, ezeket a megállapításokat nem csupán saját életünk eseményei alapján tesszük meg és szilárdítjuk ‘szabállyá vagy programmá” (láthatod, hogy (1) a megállapítás és azok (2) a programmá válása eltér egymástól, viszont a folyamat szerves részei) , hanem a szüleink történetei alapján, a világban zajló események történetei alapján, a régmúlt idők eseményei alapján is. – Ezek a megállapítások válnak egyre mélyebbé és szinte automatizmussá, gyakorlatilag ilyenkor van az, hogy a ‘miértet’ már régen nem tudjuk, mégis elmulasztunk dolgokat, pedig fontosak lennének, megmagyarázhatatlanul félelem kerít hatalmába bennünket, rendszeresen elkésünk, vagy túl nagy indulattal reagálunk eseményekre. 

És igen, ha most azt kérdezed tudatosan is beépíthetünk-e magunk számára programokat, akkor a válasz: abszolút IGEN. Az viszont már nem mindegy, hogy mennyire vagyunk körültekintőek, rugalmasak és kitartóak egyszerre, amikor ‘új programot’ írunk magunknak. Vagy kérhetünk hozzá szakértő segítséget, az utat jelentősen lerövidítve, DE! nem megspórolva a tanulságokat. – Ide kívánkozik még a tanulságok levonásának témája, tudom észrevetted, ha szemfüles vagy! Erre egy másik bejegyzésben visszatérek, hogy ennek a mostani olvasmánynak is megtartsuk a könnyedségét.

Azok a bizonyos ESEMÉNYEK!

Az imént megemlítettem az eseményeket, őket nem kerüljük ki. Erről feltétlen beszélnünk kell! Az események nagyon különlegesek abból a szempontból, hogy nem jók vagy rosszak, az események közömbösek, a világ történik. Azonban, ahogy mi értelmezzük a magunk számára az eseményeket, annak már van érzelmi töltete – amint van véleményed valamiről, már az érzelem is megjelenik ezt meg is figyelheted saját magadon. 

Ez így mennyire követhető? 

Nem is tudom le merjem-e írni még azt is, hogy honnan jönnek az érzelmek… Végülis az elején már említettem ezt ennek a kis gondolatmenetnek az elején: egyrészt, hogy (1) milyen történetet meséltünk eddig magunknak, vagy még mindig mesélünk, másrészt pedig (2) az elménk biztonságra törekvő funkciójából. Valamint (3) abból, amit az elméd/tudatalattid leképezett egy eseményből a saját maga számára. Pl.: hogy ‘a változás veszélyes’, vagy ‘szeretni veszélyes’, vagy ‘csak akkor érek valami, ha tökéletes vagyok’. Millió meg egy változata van ezeknek a mondatoknak, amelyek aztán korlátoznak bennünket a cselekvésben, a döntéseink meghozatalában. (Ha nem foglalkozunk a megszelídítésükkel, akkor a legváratlanabb pillanatokban rántják meg jó erősen életed gumikötelét, hogy az ismét visszarántson téged.) Na nem rosszból van ez így – sőt merő JÓszándékból! -, hanem azért, mert valahol valamikor úgy tanulta meg a tudatod, hogy az a dolog veszélyt jelent rád és neki az a missziója, hogy Téged megvédjen. Ezt pedig tűzön-vizen, árkon-bokron keresztül megteszi. Ilyen rejtett aknamezővel aztán igazán az a csoda, ha a terveink szerint alakulnak a dolgok! 

Mi az ördögi kör képlete, és hogy jön ide az érzelmi szemüveg?!

Képzelj el egy olyan szemüveget, amin csak azokon az apró tűszúrásnyi lyukakon keresztül látod az egész világot, ami biztonságosnak van minősítve a tudatalattid által (mert ő ugye tapasztalatból dolgozik), és persze nem meglepő, hogy az élet pontosan ezt is igazolja majd számodra vissza, ami biztonságos. Nem ami szerinted az, hanem a tudatalattid szerint az! És itt az ördögi kör képlete. De van ám kulcsom is hozzá, ez pedig a ThetaHealing módszertana. 

Na most már érted mivel is dolgozom én. Ezeknek az ördögi köröknek a felderítésével és erőforrássá alakításával.

Ugyanis, ha valaki a fentihez hasonló problémával megkeres nem más a dolgom, mint tudatalattijában detekítvként kinyomozni vele közösen, hogy mitől is alakult ki úgy az ő érzelmi szemüvege ahogy. Már maga a tudatosodás nagy eredményeket szokott hozni önmagában is. Mégsem állok meg itt általában, mert a kitűzött cél eléréséhez nem elég a ráébredés, kiutat is kell találni a helyzetből. Egyénileg és személyre szabottan, mindenkinek a saját történetéhez igazodva. Mint például Katalin esetében, akiről EBBEN a bejegyzésemben mesélek.

Ha ezek után úgy érzed, szeretnéd a segítségem kérni, tedd meg bátran és használd a 30 perces előzetes konzultáció opciót. 🙂

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .