Örömnaplózásról inzulinrezisztenseknek

Akkor érdemes egy inzulinrezisztensnek (vagy bárkinek) örömnaplózásban gondolkodnia, amikor felüti a fejét a kedvetlenség, az életúnt állapot, mert az illető életében bizony nincs semmi jó, vele egyáltalán nem történik semmi felemelő. Valljuk be az inzulinrezisztenciának van egy ilyesfajta erős torzító hatása. Főleg az IR kezeletlen állapotában.

Ajánlom az állandó panaszkodóknak is jó szívvel – bár tudom jól, hogy ezt fölöslegesen teszem, mert ők maguk saját keserűségüket ritkán veszik észre. Nincs ilyen ember a környezetemben, csak hallottam, hogy van ilyen is..

Ajánlom azoknak is, akik életük gyöngyszemeit látványosan megjelenítve, egy pillanat alatt átlátva szeretnék megőrizni maguknak.

Nézd meg az örömnaplózásról készített videómat!

Ha nem szereted a videókat, leírom a történetét!

….hogy megismerd a történetét, elmesélem az enyémet!

Annyira, de annyira borzalmasan sikertelennek éreztem magam, hogy azt tanácsolta a mindfulness kiképzőm, talán vezessek siker naplót. Furának találtam az ötletet, mert minek is siker napló egy sikertelen embernek?! :-O

Ennek ellenére mire kiléptem az ajtón már meg is volt a fejemben, hogy milyen lesz az én siker füzetem!  🙂 Valójában régóta szemezgettem egy arany színű és ponthálós csodával, de mindig vártam azt a bizonyos ünnepi alkalmat, mint az egyszeri asszony!

Szépen naplószerűen el is kezdtem vezetgetni a kis sikereimet – merthogy időközben kiderült, hogy nem csak úgy általában vannak sikereim, hanem még egy napon belül is be tudok számolni ilyesmikről! Elkezdtem meggyőződni a dolog létjogosultságáról.

A probléma nem a kitartásomban keresendő, hanem az írott szöveg kuszaságában, így találtam egy félig grafikus megoldást.  Amit a megrajzoláson kívül egyáltalán nem használtam. Az elkészítése viszont nagy örömet okozott, olyan szép volt! 🙂

Újabb próbálkozásokat követően találtam meg a végső formát, ami a két tartály lett.

Egy a sikereknek, az örömnek és egy másik a szomorúságnak, a bánatnak.

Mindannyian úgy működünk – ebben az inzulinrezisztensek sem térnek el az átlagtól -, hogy jobban megmaradnak bennünk a nehéznek, negatívnak megélt események, így fontosnak tartottam, hogy két egyforma tartályt biztosítsak a két érzelemtípusnak, mert egy szempillantással fel akartam mérni miből mennyi adatott meg nekem.

A ponthálós vagy négyzethálós füzetek azért kiválóak az örömnaplózásra, mert négyzetek körülrajzolásával azonos vizuális tömeget kaphatunk.

Miért fontos ez? 

Mert a szemünk sokkal hamarabb közvetíti az információkat az agyba bármilyen kép megtekintése során, mintha írást olvasunk.

Itt pedig pontosan arról volt szó, hogy szavak nélkül is meggyőzhető legyek, ha esetleg kétségeim támadnának. Ebben sem vagyok egyedi, mindannyian így működünk. 🙂

Adta magát a dolog, hogy az eseményeket súlyozni kellene. Így lett két 1-10-ig skálám, ahol az 1 a legkisebb hatású esemény, a 10 pedig a legerősebb. Függetlenül attól, hogy melyik tartály tartalmáról is van szó.

A színeknek szintén jelentős hatásuk van az agy érzelmi központjára, ezért érdemes kiszínezni a négyzeteket.

Szinte a folymat utolsó eleme volt, hogy beépítettem a szöveges emlékeztetők feljegyzését az egyes mezőcskékbe. Így már nem csak egy pillanat alatt láttam az események súlyozását, hanem amikor ‘nosztalgiázni’ támadt kedvem az apró jegyzetekkel ezt is megtehettem. 😀

Az örömnaplózás itt leírt módszere kiváló arra, hogy mindennapjainkat a maguk szépségében láthassuk meg a borús napokon is!

Ha lelkesedés támadt benned az örömnaplózás iránt próbáld ki bátran!

Sőt oszd meg azokkal, akiknek szerinted segíthet életük újraértelmezésében!

Ha úgy érzed elakadtál, keress bátran! 

Öleléssel, 

Betti